Home TERMÉSZETVÉDELEM A gleccserekből kapjuk vissza a gyilkos sugárzást
A gleccserekből kapjuk vissza a gyilkos sugárzást

A gleccserekből kapjuk vissza a gyilkos sugárzást

0

Veszélyes mértékű radioaktivitást rejthetnek a gleccserek: a csernobili és fukusimai reaktorok katasztrófái, valamint az atomfegyvertesztek radioaktív nyomot hagytak az Alpok, az Északi- és Déli-sarkvidék, Kanada, Izland és a Kaukázus gleccserein – jelentette be Caroline Clason brit kutató ma az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi közgyűlésén.

Az MTI szerint a gleccserekben rejlő radioaktivitás mennyisége veszélyes lehet az egészségre. A Plymouthi Egyetemen dolgozó Clason és kollégái megvizsgálták, milyen nyomokat hagytak hátra az atomfegyverek tesztjeiből és az atomerőmű-katasztrófákból bekövetkező radioaktív csapadékok a felszíni gleccserjégben.

Eredményeik szerint ott nagyságrendileg nagyobb mennyiségű radioaktív anyagok gyűltek fel, mint a természetben általában. A gleccser tízszer hatékonyabb “szemétgyűjtő”, mint a zuzmók és a mohák, amelyek már maguk is nagyon nagy mértékű radioaktivitást képesek felvenni – fejtette ki a gleccserkutató.

A klímaváltozás miatt a gleccserek mindenütt nagyon gyorsan olvadnak és radioaktív elemeket szabadítanak fel Clason szerint. Ezek az olvadékvízzel bekerülnek patakokba és folyókba, így az “örök jégből” eljutnak az emberi civilizációba. Rontják a vízminőséget, és lehetséges, hogy a táplálékláncba is bekerülnek.

A reaktorok katasztrófáinak és az atomfegyverek tesztjeinek tehát messzebbre nyúló és hosszabban tartó következményei vannak, mint azt eddig feltételezték, ráadásul a gleccsereken keresztül még egyszer hozzájárulnak a környezetszennyezéshez – véli Clason.

Brutál mennyiségű jég tűnik el évente a gleccserekről

Nemcsak Grönland és Antarktisz jégtakarói olvadnak, a gleccserek is jeget veszítenek, 1961 óta összesen több mint 9 ezer milliárd tonnányit. A veszteség mértéke jelenleg évente mintegy 335 milliárd tonna.

Csak a gleccserolvadás miatt 27 millimétert emelkedett a tengerek vízszintje – közölte a Nature tudományos folyóiratban egy nemzetközi kutatócsoport. A Zürichi Egyetem kutatója, Michael Zemp vezette tudóscsoport vizsgálatához a gleccserek klasszikus megfigyeléseit ötvözte műholdas mérésekkel. A kutatóknak ezáltal egy eddig nem tapasztalt adatmennyiség állt rendelkezésére az 1960-as évekig visszamenőleg. A gleccserfigyelő világszolgálat átfogó adatbankját is felhasználták, amelynek létrehozásához a világ több száz kutatója hozzájárult műholdas elemzéseivel.

Forrás: greenfo.hu, fotó: pixabay.com

SZÓLJON HOZZÁ

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük