Home Magyar siket kultúra Az ókori világ 7 csodája – The 7 Wonders of the Ancient World
Az ókori világ 7 csodája – The 7 Wonders of the Ancient World

Az ókori világ 7 csodája – The 7 Wonders of the Ancient World

0

 

Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők, a Gízai piramisok, Babilon függőkertjei, Epheszosz Artemis temploma, Alexandria világítótorony, Zeusz szobra az olympia mellett, Halicarnassus -i mauzóleum, Rodosz kolosszusza. A felsoroltakból mára már csak a Gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga.

I. A Gíza nagy piramisa

A gízai nagy piramist Khufu fáraó síremlékeként építették több mint 20 évek keresztül, i.e. 2560 körül. 2,3 millió mészkő téglából áll, melyet a közeli kőbányából hoztak. A hatalmas gránit kövek a Királyi Kamrában 25-80 tonna súlyúak voltak és Aswanból, több mint 500 mérföld távolságból szállították őket ide. A 146,5 m magas piramis a legmagasabb emberi kéz alkotta építmény volt a világon 3800 éven keresztül. A gízai nagy piramis a legrégebbi az ókori világ hét csodája között és az egyetlen, mely túlélt mindent. Ahogy egy arab közmondás mondja: “Az ember fél az időtől, de az idő fél a Piramisoktól.”

II. Babilon kertjei

A függőkertek Babilonban a hét csoda között a legrejtélyesebbek. Néhány történész még mindig vitatja, hogy a Függőkerteket előzetes tervek alapján vagy anélkül építették, hiszen a babiloni történelemben nem találtak ehhez kapcsolódó írásos forrásokat. Feltehetően a babiloni király, II. Nabukodonozor alatt építették, i.e. 600 körül. A feleségének építette, aki a hazájában, Perzsiában található fák és növények után vágyódott. Diodorus Siculus írásai szerint a többszintes kertek elérték a 22 m-es magasságot és öntözőrendszerrel voltak ellátva. A kerteket földrengések rombolták le az i.e. 2. században.

III. Epheszosz Artemis temploma

Artemisz temploma Epheszoszban egy görög templom volt, melyet Artemisznek, a vadászat, a vadállatok és számos egyéb dolog istennőjének szenteltek. 120 éven át építették, míg végül i.e. 550 körül elkészült. A márványból épült templom Szidóni Antipáter egyik legkedvesebb épülete volt a csodák között. Egy fiatalember, Herosztrausz felgyújtotta a templomot i.e. 356. július 21-én, hogy hírnevet szerezzen magának. A felháborodott epheszosziak halálra ítélték Herosztratuszt és megtiltották nevének kiejtését. Ugyanazon az éjszakán született meg Nagy Sándor. A templomot újjáépítették, majd a gótok lerombolták, ezután újra felépítették. 401-ben a templom végleg megsemmisült, a konstantinápolyi érsek által vezetett csőcselék rombolta le.

IV. Alexandria világítótorony

Az Alexandriai Világítótorony i.e. 280-247 között épült egy szigeten Alexandriában, hogy utat mutasson a tengerészeknek éjjel a kikötő felé. Nagy, világos színű tömbökből épült a háromszintes világítótorony: az alsó négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú. 120-140 m-es magasságával sok évszázadon át a Föld egyik legmagasabb épülete volt. A világítótornyot több földrengés is súlyosan megrongálta, míg 1480-ban teljesen eltűnt, amikor Egyiptom szultánja egy erődöt épített a helyére, felhasználva a világítótorony maradványait is. A sziget neve, ahol épült, Pharos, a világítótorony latin elnevezéséből ered.

V. Zeusz szobra az olympia mellett

Az olümpiai Zeusz szobrot a görög szobrász, Phidiasz készítette i.e. 432 környékén. Az ülő szobor 12 m magas, olyan nagy, hogy úgy tartották, “ha Zeusz felállna, elérné a templom tetejét”. A szobor egy hatalmas, cédrusból, elefántcsontból, aranyból, ébenfából és drágakövekből készült trónon ül. Zeusz jobb kezében található a koronás Niké, a győzelem istennőjének alakja, bal kezében egy arany jogar, melynek tetején egy sas gubbasztott. Elpusztulásának körülményei nagy vitákat váltottak ki, egyesek szerint elhurcolták Konstantinápolyba, ahol egy tűzben 475-ben megsemmisült, mások szerint a szobor a templommal együtt pusztult el a 425-ös tűzvészben.

VI. Halicarnassus -i mauzóleum

A Halikarnasszoszi Mauzóleum i.e. 353-350 körül épült Mauszólosz perzsa király számára. Miután meghalt, felesége és egyben nővére, Artemiszia (szokás volt a pénzt és a hatalmat a családban tartani) úgy döntött, épít számára egy fényűző sírt, egy olyan híres szerkezetet, hogy napjainkban is Mauszólosz nevét viseli az összes nagy sír mauzóleum néven. Az építmény annyira lenyűgöző és egyedülálló lett, hogy Szidóni Antipáter felvette a világ csodái közé. Artemiszia csupán két évet élt férje halála után. Hamvait a még befejezetlen sírba helyezték. A mauzóleumot egy 15. századi földrengés romba döntötte. Maradványait a bodrumi vár építéséhez használták fel.

VII. Rodosz kolosszusza

I.e. 292-280 között építették a Rodoszi Kolosszust, az görög isten, Héliosz hatalmas szobrát, mely Rodosz városa fölé emelkedik. A Kolosszus bronzból és vasból készült, több mint 30 m magas, ezzel az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt. A hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i.e. 226-ban. A szobor a térdénél tört el és így zuhant a földre. Egyiptom fáraója felajánlotta, hogy kifizeti a rekonstrukció költségeit, de a Delphi jósda álláspontja miatt a rodosziak attól féltek, hogy Héliosz megharagszik, ezért nem engedték újjáépíteni.

Forrás: unmuseum.org, wikipédia

SZÓLJON HOZZÁ

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük