Home KULTÚRA ÉS TÖRTÉNELEM Rózsa Sándor, a legnagyobb magyar betyár
Rózsa Sándor, a legnagyobb magyar betyár

Rózsa Sándor, a legnagyobb magyar betyár

0

Rózsa Sándor igazi betyár volt. A betyárok pedig valójában bujdosó rablók voltak. Betyárként emlegették az ilyen embereket 18. és 19. században. A köztudatban és a sajtóban az 1830-as évekig szerepük egyértelműen negatív volt, ekkortól azonban sok betyár népi hőssé vált.

1813. július 16-án született Rózsa Sándor (elhunyt: Szamosújvár, 1878. november 22.) az egyik legismertebb magyar betyár.

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, minthogy lólopásért felakasztották, más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Írástudatlan volt. Első bűntettét Kiskunhalas határában követte el. Darabos István gazdától két meddő tehén ellopása miatt 23 éves korában, 1836-ban indult ellene eljárás. Ekkor került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett, és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. Hatvan kitudódott bűnesete ismert. 30 embert, köztük csendőröket ölt meg, tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el. Mindezért állandó menekülésben, üldöztetésben volt része. Az Alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bujkált, állítólag a Veszelka családnál talált gyakorta menedéket. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, miszerint szeretne becsületes életet élni, de elutasították.

Sokan hallották már a nevét, még többen tudják is, ki áll mögötte! Vagy mégsem? Csak azt hittük, hogy tudjuk?! Annyira sok missztikum övezi körbe, hogy már sokan csak legendának titulálják. Nagyon sok történet kering róla és sokuk igaz is, viszont még több van, melyeket a nagy rajongótábor alkotott a híres betyár köré, így magasztosítva az egekik hősüket.

Egyesek állították, hogy koldus sorból vált ki és lett a betyárok fejedelme, mások válltig ragaszkodtak azon teóriákhoz, hogy Ő egy gazdag család sarja és az uradalmak köreiben ugyanúgy jártas volt, szabadon mozgott, mint a szegénynép között.

Rózsa Sándor a magyar szabadságküzdelem szimbólumává vált. Ezért sok történetet költöttek a neve mellé, minnél romantikusabb személynek beállítva őt.

Rózsa Sándor igazi betyár volt, a betyároknak pedig a törvény elöl menekülő rablókat, bújdosókat és útonállókat nevezték a 18. és 19. században. A köztudatban és az akkori sajtóban az 1830-as évekig szerepük egyértelműen negatív volt, ekkortól azonban sok betyár népi hőssé vált.

A legenda szerint Rózsa Sándor felbukkanásával nyert igazi értelmet a “betyárbecsület” szavunk is. Állítólag nagy igazságosztó hírében állt, nem csak a nép de a rablók között is. Korabeli források szerint, mint egy magyar Robin Hood, csak a gazdagokat fosztotta ki, a zsákmányt pedig minden esetben egyenlő részben osztotta el rablótársai között, magának ugyanakkora sarcot kivéve.

Kétes szerepe volt a szabadságharcban: a betyárromantika és a valóság között éles a szakadék. Első bűntettét Kiskunhalas határában vitte végbe, mikor is teheneket hajtott el egy helybéli gazdától. A szegedi börtönbe került, ahonnan megszökve futóbetyár lett belőle.

Összesen hatvan kitudódott bűntette ismeretes. Ennek ellenére sokaknak a szívében a mai napig egy csupaszív betyárként él, mivel ismert számtalan jótette is, amit a nép szájhagyomány útján terjesztett róla!

Vérdíj volt a fején, a szabadságharc leverése után hajtóvadászatot indítottak utána, így ismételten bujdosásra kényszerült. Az a hír terjengett róla, hogy Ő a forradalmi szervezkedés egyik irányítója. Kézre kerítésének érdekében így 10 000 korona volt a fejére kitűzött vérdíj.

A börtönökben híres rab volt, valóságos szupersztár!

Annyira híres lett a szabadságharcban, hogy nem merték kivégeztetni! Az ítélet végül életfogytig tartó börtönbüntetés lett. Először Kufstein várában raboskodott és olyan híres volt, hogy vasárnaponként pénzért mutogatták a piacon.

A börtönben halt meg 1878-ban, ahol utolsó éveiben szabóként és harisnyakötőként dolgozott. Ekkor már betegségek gyötörték, nem volt már ereje a szökéshez.

Forrás: hungaryfrist.hu, fotók: wikipédia

Dokumentumfilm: Rózsa Sándor múzeum

 

SZÓLJON HOZZÁ

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük